A csontritkulás étrendi kezelése

A kialakult osteoporosis dietoterápiájának főbb jellemzői

A már kialakult osteoporosis terápiájában a gyógyszeres kezelést és a gyógytornát – az eredményesség érdekében – érdemes dietoterápiával is kiegészíteni. E megoldásnak kiegészítő szerepe van a többi kezelési forma mellett, azonban jelentősége rendkívül nagy.

A diéta célja

a megfelelő kalcium-, fehérje- és vitamin-ellátás,
a folyamatos csontvesztés megakadályozása, a csontminőség javítása,
a megfelelő energiabevitel és az étrend optimális tápanyag-összetételnek biztosítása.

A diétára jellemző tápanyagtartalom:

Energia: Az étrend energiatartalmának a beteg tápláltsági állapotához kell igazodnia. Főleg idősebb korban, de a betegség bármely szakaszában találkozhatunk a súlyos alultápláltság kórképével, ilyenkor az osteoporosissal küzdők esetében is – ahogy számos betegségben szintén – szájon át fogyasztható, iható klinikai tápszerek fogyasztása javasolt. Itt megemlítendő, hogy a tápszeres pótlást fokozatosan kell végezni, különben a tápszer ozmolalitása miatt a betegnél problémák jelentkezhetnek, leggyakrabban hasmenés alakul ki.

Fehérje: 1 g/ttkg/nap (12 E%). A fokozott fehérjebevitel megnöveli a kalcium ürítését a vizelettel. Ennek ellenére oda kell figyelnünk, mert a kielégítő mennyiségű esszenciális aminosavat tartalmazó fehérje bevitele nélkülözhetetlen az optimális csontképződéshez. A fehérjehiányos táplálkozás is könnyen osteoporosishoz vezethet¹, valamint a minőségi éhezés a malnutrició kockázatával is számolni kell, főleg idősek körében.

1 Tamaki, H. – Sun, L. – Ohta, Y. – Katsuyama, N. – Ishimaru, T. – Chinen, I.: Running Inhibits Osteoporosis Induced by Protein-deficient (PD) Food Intake. Biosc., Biotechnol. Biochem, 2004. 68(7): 1878–1580.

___________

Tamaki, H. – Sun, L. – Ohta, Y. – Katsuyama, N. – Ishimaru, T. – Chinen, I.: Running Inhibits Osteoporosis Induced by Protein-deficient (PD) Food Intake. Biosc., Biotechnol. Biochem, 2004. 68(7): 1878–1580.

Zsír: 1 g/ttkg/nap (maximum 30 E%). A zsírok nagy mennyiségben történő fogyasztása a kalcium hasznosulását ronthatja. A hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak (növényi olajok, halolaj) a kalciummal oldhatatlan szappant képeznek, ezt is érdemes figyelembe venni.

Szénhidrát: 4-6 g/ttkg/nap (58 E%). Ezeken kívül oda kell figyelni az ásványi anyagok közül elsősorban a kalcium- és foszforbevitelre, jótékony hatású a fluor-, mangán-, réz- és magnéziumbevitel optimális szinten tartása is.

Kalcium

A kalciumnak az osteoporosis prevenciójában és kezelésében is egyaránt szerepe van, mert regenerálni, erősíteni képes a csontok szerkezetét¹. A kalciumszükséglet különbözik gyermek és felnőttek esetében, továbbá bizonyos állapotokban, betegségekben megnövekedhet ez az igény²:

0–6 hónapos korban: 210 mg/nap
7–12 hónapos korban: 270 mg/nap
1–3 éves korban: 500 mg/nap
4–8 éves korban: 800 mg/nap
10-18 éves korban: 1300 mg/nap
Nők 19 éves kortól menopauzáig:1000 mg/nap
Nők menopauza után: 1300 mg/nap
Férfiak 51 éves korig: 1000 mg/nap
Férfiak 51 év felett: 1200 mg/nap
Várandós nők (az utolsó trimeszterben): 1300 mg/nap
Szoptató nők: 1300 mg/nap
Osteoporosis esetén: 1500 mg/nap

Várandósság alatt a megfelelő kalciumbevitel csökkenti a preeclampsia és a kis születési testtömeg kialakulásának kockázatát³.

Magyarországon a hatvan év feletti lakosság kalcium-bevitele alig haladja meg a 600 mg/nap mennyiséget, azonban fiatal felnőttkorban is csak a férfiak esetében éri el a 800 mg-ot naponta⁴.

Ha a magyar lakosok a megszokott táplálkozásukat kiegészítenék fél liter tejjel, ezzel pótolni lehetne a hiányzó 600 mg-nyi kalciumot (fél liter tej kalciumtartalma 600 mg). A megfelelő mennyiségű kalcium biztosítása azért is lényeges, mert optimális körülmények között a elfogyasztott élelmiszer kalciumtartalmának csak 30–40%-a szívódik fel és hasznosul.

1 Stransky, M. – Rysavá, L.: Nutrition as Prevention and Treatment of Osteoporosis. Physiol. Res., 2009. 58 (Suppl. 1): S7–S11.

2Yates, A. A. – Schlicker, S. A. – Suitor, C. W.: Dietary reference intakes: the new basis for recommendations for calcium and related nutrients, B vitamins, and choline. J. Am. Diet. Ass., 1998. 98(6): 699–706.

3 Greiner, T.: Vitamins and minerals for women: recent programs and intervention trials. Nutr. Res. Pract., 2011. 5(1): 3–10.

4 Lelovics Zs. – Pap A. – Valló Á. – Vági Zs.: Életmódtanácsok csontritkulásos betegeknek. Budapest: Galenus, 2011. 7–15. o.

_____________

² Stransky, M. – Rysavá, L.: Nutrition as Prevention and Treatment of Osteoporosis. Physiol. Res., 2009. 58 (Suppl. 1): S7–S11.

3Yates, A. A. – Schlicker, S. A. – Suitor, C. W.: Dietary reference intakes: the new basis for recommendations for calcium and related nutrients, B vitamins, and choline. J. Am. Diet. Ass., 1998. 98(6): 699–706.

4 Greiner, T.: Vitamins and minerals for women: recent programs and intervention trials. Nutr. Res. Pract., 2011. 5(1): 3–10.

5 Lelovics Zs. – Pap A. – Valló Á. – Vági Zs.: Életmódtanácsok csontritkulásos betegeknek. Budapest: Galenus, 2011. 7–15. o.

A tej és tejtermékek kalciumtartalma különösen kedvező. Ezen felül pedig tartalmaz olyan anyagokat, melyek elősegítik ezen ásványianyag felszívódását és csontokba épülését. Ilyen anyagok a D-vitamin, a laktóz, a csontanyagcserében szerepet játszó fehérjék, az A-vitamin, a magnézium, a foszfor és a tejsav. Az utóbbi években a tej fontossága vitatottá vált, mert a pasztőrözés és a finomító eljárások során kalciumtartalma csökkenhet.

A parajnak és a szárazbabnak közel annyi a kalciumtartalma, mint a tejnek, de figyelembe kell vennünk, hogy a növényekben lévő oxál- és fitinsav (szárazhüvelyesek, búzakorpa) oldhatatlan komplexet képez a kalciummal, és így csökkenti a felszívódását.

Nagy kalciumtartalmú ásványvizek is kaphatóak, ilyen az Apenta, a Fonyódi, a Kékkúti, a Kristályvíz, a Harmatvíz, a Parádi víz és a Mohai Ágnes.

Természetes kalciumforrások

Tej és tejtermékek, kemény sajtok, puhatestűek (kagylófélék, csiga), sprotni, szardínia, tojássárgája, zabpehely, szójacsíra, szezámmag, mandula, mogyoró, algák, hüvelyesek, a citrusfélék belső héja, datolya, mazsola, napraforgómag, zeller, sárgarépa, zöldborsó, póréhagyma, a zöld levelű zöldségek és a káposztafélék (leginkább a karalábé) levelei.

Az alábbi nyersanyagokkal 600 g-mal növelhetjük étrendünk kalciumtartalmát:

40 g petrezselyemzöld,
50 g tejpor,
56 g Boci kalcium plusz sajt,
65 g Mozzarella,
65 g mák,
75 g zsíros sajt,
90 g szezámmag,
180 g szardínia,
200 g baromfifelvágott,
220 g lazac,
400 g szója,
500 g tej.

Ételek, amelyek fogyasztásával 600 mg-mal növelhetjük az étrend kalciumtartalmát:

egy adag rántott sajt,
egy adag mákos guba,
egy adag juhtúróval rakott karfiol,
másfél adag parajfőzelék,
másfél adag mákos tiroli rétes,
másfél adag lengyeles brokkoli reszelt sajttal,
másfél adag gombás-kefires sajtsaláta,
két adag tejbedara,
két adag diós guba,
két adag mákos tészta,
két adag tejberizs,
két adag madártej,
két adag sajtmártás.

A 8. táblázat néhány élelmiszer kalciumtartalmát mutatja, példákat ad minden élelmiszercsoportból, így segíti az eligazodást a termékek választásánál/vásárlásánál.

8. táblázat. Élelmiszerek kalciumtartalma [mg/100 g]

tejpor	1200	mandula	238	sóska	113	szárított vargánya	65
mák	968	fogas	210	banán	110	kelkáposzta	57
Parmezán sajt	850	dióbél	202	mazsola	110	vörös ribiszke	57
Eidami sajt	800	szójaliszt	200	bab	106	borsó	49
Ementáli sajt	800	kakaópor	140	gesztenye	95	méz	40
Anikó sajt	600	paraj	133	tojássárgája	80	fejes káposzta	33
Trappista sajt	600	busa	130	zabpehely	71	sonkaszalámi	32
mogyoró	290	teljes tehéntej	120	csipke-bogyóíz	70	Bakonyi barna kenyér	30
olajos hal	270	joghurt, aludttej, kefir	120	hek	69	vöröshagyma	30
petrezselyem zöldje	245	fölözött tehéntej	114	pörkölt tökmag	66	sovány sertéshús	17

Kalciummal dúsított élelmiszerek

Magyarországon több mint tizenöt éve kezdődött olyan tejtermékek, majd hús- és gabonaalapú élelmiszerek kidolgozása, amelyek bioaktív kalciumban úgy gazdagítottak, hogy a kiegészítés hatására ideálissá, illetve pozitívvá vált az egyébként negatív Ca:P arányuk (l. Foszfor c. fejezet)¹.

Napjainkban már többféle kalciummal dúsított terméket találunk az üzletekben, főként a hipermarketekben, nagyobb áruházláncokban. A kalciummal dúsított élelmiszerek listáján szerepelnek húskészítmények, mint például a félkész baromfitermékek, valamint gabonaalapú termékek, müzlik is. Ezeken kívül természetesen több tejtermék is rendelkezik nagyobb kalcium-tartalomma az átlagnál, ilyen a Boci kalcium plusz körcikkes sajt és egyes joghurtok is. Ma már készítenek szójatejet/szójaitalt (esetleg rizsitalt) is ilyen formában, ennek előnye, hogy, azok is fogyaszthatják, akik laktózérzékenységben szenvednek.

Foszfor

Elsősorban a foszfornak a kalciumhoz viszonyított aránya, azaz a Ca:P arány, a lényeges csontritkulásban szenvedő betegek számára. A legideálisabb, ha ez az arány 1:1, vagy 1,5:1, ebben az esetben a foszfor segíti a kalcium csontokba való beépülését, és csökkenti a vizelettel távozó

1 Szakály S. – Schäffer B. – Szakály Z. – Keller B.: A stratégiai termékinnováció főbb területei az élelmiszer-gazdaságban. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 2006. 3(1): 37–46.

mennyiségét¹. Ha a foszfor aránya meghaladja a kalciumét, akkor a magas szérum-foszforszint csökkentését célzó mechanizmusok révén a kalcium felszabadul a csontokból. Az ember foszforszükséglete: 800 mg/nap.

Nagy foszfortartalmú élelmiszereink: kólafélék, szénsavas üdítőitalok, ömlesztett sajtok, belsőségek, szárazhüvelyesek, készételek, konzervek, krémporok. A szénsavas üdítők savanyúságát általában foszforsavval szabályozzák, ezért ezek kalciumot képesek megkötni a szervezetben, meggátolva felszívódását. Egy-egy pohár szénsavas üdítő az ebéd után semlegesítheti az étkezés kalciumtartalmát. További foszforforrás a húsok, húskészítmények, olajos magvak.

Fluor

A fluor fokozza a csontképzést, fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben található is. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell.

Napi fluorszükségletünk: 1,5 mg. Ez életkoronként és bizonyos állapotokban (például várandósság alatt) megváltozhat.

Források: halak, tea, ásványvizek.

Mangán, réz, magnézium

Mindhárom kedvezően hat a csontképzésre.

Valamennyi megtalálható például a dióban és a zöldborsóban.

D-vitamin

Szervezetünkben a D-vitamin növeli a kalcium-felszívódás hatékonyságát a belekből, csökkenti a szervezet kalciumürítését, valamint a vázrendszerben elősegíti a csontképzést. Feltételezhető, hogy az időskorúak D-vitamin ellátottsága nem megfelelő. Gyermek- és fiatal felnőttkorban napi 400 NE az ajánlott, idősebb korban napi 600–800 NE. D-vitamin hiányában a csontok rendellenesen fejlődhetnek, deformálódhatnak. Gyermekkorban angolkórról, felnőttek esetében osteomalachiáról (csontlágyulásról) beszélünk ez esetben. Az állati eredetű élelmiszerek D₂- és D₃-vitamint tartalmaznak, amíg a növényi eredetűek csak D₂-vitamint. Az emberi szervezet számára elsősorban a D₃-vitamin hasznosítható, mely ultraibolya-sugárzás hatására képződik

D-vitaminforrások: belsőségek, tojás, tej, tejtermékek, halolaj.

K-vitamin

A K-vitaminnak szerepe van a csontfehérje-szintézisében és a csont mátrixának kialakításában. K-vitamin hiányában a károsodott fehérje nem képes megkötni az ásványi kristályokat. (A csont és ér biológiai anyagcsere-folyamataiba tartozó fehérjék közül néhány ismerten vagy feltételezetten K-vitamin dependens. Az osteoporosis patogenezisébe ismeretlen módon bekapcsolódó osteokalcin összefügghet a szuboptimális K-vitamin státusszal, amelynek következménye a gyenge, csökkent karboxiláció és valószínűleg diszfunkció is.) Ezen állapot kialakulhat túlzott antibiotikum fogyasztás következtében is.