Az A-vitamin olyan zsíroldékony vitamin, ami számos fontos élettani funkcióban játszik szerepet. Hatásának vizsgálata előtérbe került, leginkább a szaporodás, illetve a bőrbetegségek gyógyítása terén.

 

A vitamin tulajdonságai, kémiája

Az A-vitamin, zsírban oldódó vitamin, jelölése különböző kémiai szerkezetű, A-vitamin-hatással rendelkező vegyületek közös jelölésére szolgál.

Az A-vitamin provitaminjai az alfa-, a béta- és a gamma karotin, illetve a kriptoxantin, amelyek főleg a színes növényekben fordulnak elő.

Kémiai és hőhatásokra igen érzékenyek és ilyen átalakulásukkor biológiai aktivitásukat is könnyen elveszítik. Hőhatásra önmagukban csak oxigén jelenlétében érzékenyek, oxigénmentes közegben 120–130 °C-on sem inaktiválódnak. Levegőn melegítve azonban oxidálódnak és inaktiválódnak, elveszítik biológiai hatásukat. Így például az ételzsírok avasodása és a növényi olajok hidrogénezése egyben azok A-vitamin tartalmának elvesztésével is jár. Az A-vitaminok savas kémhatással szemben igen érzékenyek, a lúgos vegyhatást (oxigén nélkül) is jól tűrik. A jelentős oxidációs képessége miatt az A-vitamin, de főleg a béta-karotinok antioxidánsként működnek a biológiai rendszerekben.

 

A-vitamin a táplálkozásban

Az A-vitamin fontos szerepet játszik a látásban, a csontfejlődésben, a reprodukcióban, a sejt osztódásban és a sejtdifferenciálódásban, amely egy olyan folyamat, melynek során eldől, hogy a sejt mivé fog válni. Emellett segít fenntartani a szemeket, a légzőrendszert, a húgyúti rendszert és a béltraktust borító felületek folytonosságát. Ha ezek a védőgátak károsodnak, akkor a kórokozók bejutnak a szervezetbe, és megbetegíthetik azt. A vitamin másik feladata a bőr és a nyálkahártyák integritásának védelme. Az A-vitamin segít az immunrendszert szabályozni. Az immunrendszer a fehérvérsejtek segítségével harcol a kórokozókkal szemben, és az A-vitamin pedig még hatékonyabbá teszi az immunsejtek működését. A vitamin egy antioxidáns is egyben, ami azt jelenti, hogy az oxigén metabolizmusának termékeit, a szabadgyököket megköti és ezzel számos krónikus betegségtől védi a szervezetet. Az A-vitamin, a béta karotin és egyéb karotinoidok rendelkeznek gyomorvédő hatással is: képesek a gyomornyálkahártya károsodást kivédeni úgy, hogy közben a gyomor sósav elválasztását nem befolyásolják. E hatásnak terápiás jelentősége van a gyomorfekélyes betegek gyógyításában.

Ha a szervezet nem jut elegendő mennyiségű A-vitaminhoz, károsodik a szem szaruhártyája, farkasvakság alakul ki. Ez utóbbi betegség a vitamin hiányának első számú jele. Hosszabb távon vakságot is okozhat, hiszen kiszárítja a szaruhártyát, ami fénytelen, kékes, átlátszatlan lesz, majd kifekélyesedik, és legsúlyosabb esetben a szaruhártya teljes vastagságában beolvad, s a szemgolyó deformálódik. Az A-vitamin hiánya csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy megküzdjön a betegségekkel. Azokban az országokban, ahol az immunizációs tevékenység nem terjedt el és az A-vitamin hiány általánosnak mondható, gyermekek milliói halnak meg olyan fertőző betegségekben, mint a kanyaró. Ha nincs elegendő A-vitamin, akkor a tüdőt bélelő sejtek elveszítik azt a képességüket, hogy eltávolítsák a kórokozó mikroorganizmusokat. Ez pedig hozzájárulhat a tüdőgyulladáshoz kapcsolódó A-vitamin hiányhoz.

Az enyhe fokú vitaminhiány növeli bizonyos betegségek kockázatát gyermekeknél, például: a légzőrendszeri, illetve hasmenéses fertőzések, növekedés és csontfejlődés lassulása, és csökken a túlélés esélye súlyos betegségek esetén.

Az emberek egy bizonyos csoportja nagyobb eséllyel lesz az A-vitamin-hiány áldozata. Ide tartoznak a kisgyermekek, az óvodások, a szegény családok gyermekei, rossz egészségi állapotú, rossz immunrendszerű gyermekek, rossz tápláltsági állapotú gyermekek, fejlődő országokból menekült, bevándorolt személyek.

A szekunder A-vitamin-hiány elsősorban felszívódási zavar következménye, így A-vitaminózis alakulhat ki a következő esetekben is:

-          zsírszékeléssel járó betegségekben (sprue, coeliakia, cisztás fibrózis…)

-          elégtelen epeszekréció és kiterjedt bélrezekció esetében

súlyos májbetegségben, diabéteszben és hipotireózisban az A-vitamin- hiányt az okozza, hogy a karotin A-vitaminná alakulása elégtelen.

A-vitamin hiány alakulhat ki fehérje-energia malnutríció és cinkhiány esetén is. Ezek a tápanyagok szükségesek a retinolkötő fehérje  előállításhoz, ami ahhoz kell, hogy az A-vitamint mobilizálja a májból és szállítsa a keringési rendszerben. A jó vas ellátottság is hozzájárul az A-vitamin szint megtartásához. A mértéktelen alkoholfogyasztás miatt kiürül az A-vitamin készlet a szervezetben.

A vegetáriánusok, akik nem fogyasztanak tojást sem, szükségessé válik az A-vitamin szupplementációja. Számukra a sötétzöld színű növények, a sárga és narancssárga színű gyümölcsök nagyobb mértékű fogyasztása ajánlott.

Az A-vitamin túlzott bevitele következtében a szervezet toxikus tüneteket produkál, például születési rendellenességek, máj rendellenességek, a csontok csökkent ásványianyag-tartalma, ami osteoporosishoz vezet.

Az akut A-vitamin mérgezés tünetei: hányinger, hányás, szédülés, homályos látás és fejfájás. Kisebb mértékű hipervitaminózis esetén a bőr sárgásan elszíneződik, valamint étvágytalanság tapasztalható.  Bár az A-hipervitaminózis akkor fordul elő, ha valaki túl gyakran fogyaszt májat, a legtöbb esetben túladagolás mégis az étrend-kiegészítők miatt történik.

A táplálékkal bevitt retinol kb. 70–90%-a, a karotinoidoknak 20–50%-a szívódik fel. Egyes étrendi tényezők a felszívódást döntően befolyásolják, így ha a zsírbevitel 5 g-nál kisebb, a vitamin és az előanyagai csak igen rosszul szívódnak fel. E-vitamin jelenlétében jobb az A-vitamin felszívódása, miután védi az oxidációs folyamatoktól. A provitaminok vitaminná való átalakítása során a béta-karotinnak kb. egyhatoda, az egyéb karotinoknak csupán egytizenketted része alakul át retinollá. Annak érdekében, hogy egységesítsék a különböző biológiai hatású származék beviteli értékét, bevezették a retinolekvivalens fogalmát.

  A-vitaminszükséglet különböző életkorokban

Kor (évek)

Férfiak

Nők

Várandósság

Szoptatás

1–3

300 mg (1000 NE)

 

 

4–8

400 mg (1333 NE)

 

 

9–13

600 mg (2000 NE)

 

 

14–18

900 mg (3000 NE)

700 mg (2330 NE)

750 mg (2500 NE)

1200 mg (4000 NE)

19–

900 mg (3000 NE)

700 mg (2330 NE)

770 mg (2565 NE)

1300 mg (4335 NE)


A-vitamin az élelmiszerekben

 

Megnevezés

A-vitamin [mg/100g]

csukamájolaj

30000

csirkemáj

11600

libamáj

8000

sertésmáj

4500

borjú-, marhamáj

4000

kenőmájas

1500

margarin

800

tejszínhab

250

tehéntej

150

Edami/Trappista sajt

120

tejföl

100

 

Forrás: Völgyi K. – Vági Zs. – Lelovics Zs.: Az A-vitamin a táplálkozásban a legújabb kutatási eredmények tükrében. Stud. Pract., 2012. 6(2): 7–11.