Az epehólyag a máj alsó felszínén, a jobb bordaív alatt elhelyezkedő tojás nagyságú szerv. A májban termelődő epefolyadék tárolására szolgál, mely a zsírok emésztéséhez szükséges. Az étkezési szünetekben az epehólyagban besűrűsödött epefolyadék étkezés hatására a vékonybélbe ürül. A hólyag falának összehúzódását és az epe továbbítását leginkább a zsírok (tojássárgája, tejszín, étolaj) fogyasztása idézi elő.

Az epehólyag összehúzódása, az epe kiürülése természetes folyamat, normál körülmények között nem jár fájdalommal, epekő esetén azonban epegörcs, erős jobb bordaív alatti fájdalom, rossz közérzet jelentkezhet, ami epehólyag-gyulladáshoz is vezethet.

Az epekőképződésre hajlamosító tényezők közül a legfontosabb a túlzott zsírbevitel, az egyszeri nagy mennyiségű étkezések, valamint az elégtelen rostfogytás. A hazai táplálkozási szokások kedveznek az epekőképződésnek, körülbelül a nők egyötöde, míg a férfiak egy tizede epekőbetegségben szenved.

Az epekövek úgy képződnek, hogy a folyadék oldott alkotórészei kicsapódnak. Ehhez az kell, hogy az alkotórészek megfelelő aránya felboruljon. Az epefolyadék egyik fő összetevője a koleszterin, ennek túlzott bevitele az egyik fő epekőre hajlamosító tényező. A koleszterin kicsapódásának kedvez az epehólyag összehúzódásának tartós szüneteltetése is, tehát az étkezések kihagyása, amikor hosszú idő telik el két étkezés között. Túl szigorú fogyókúrák során ezért alakul ki gyakran epekövesség.

Az epe összetevői közül a lecitin és az epesavak gátolják az epe koleszterinnel való túltelítődését. Ebből következően minden olyan hatás, amely növeli az epében a koleszterint és csökkenti az epesavak, valamint a lecitin koncentrációját, epekőképződéshez vezet. Ha viszont nő az epesavak és a lecitin koncentrációja, valamint csökken a koleszteriné, az epekőképződés esélye csökken.

A betegség során két szakaszt különböztethetünk meg: nyugalmi periódust, melyet alkalmankénti, enyhe jobb bordaív alatti fájdalom, illetve zsíros ételek elfogyasztása után jelentkező hányingert, rossz közérzetet, erősödő fájdalmat foglal magába. A görccsel járó periódusban a fájdalom felerősödik, kisugározhat a hátba, lapocka alá, erős rosszulléttel, verejtékezéssel, hányással járó állapot. Emiatt az étrendi kezelés fő célja a görcsös rohamok megelőzése és az epehólyaggyulladás elkerülése.

Táplálkozási irányelvek

Nyugalmi időszak étrendje

Tünetmentes időszakban a legfontosabb a zsírszegény, könnyen emészthető, vízben oldható rostokban (pl. zabpehely, alma, csicsóka) gazdag étrend követése, mely során az étkezéseket napi 4-5, de akár hat alkalomra elosztva fogyaszt el a beteg. Ennek célja, hogy a nagyobb mennyiségű táplálékbevitel ne okozzon túlzott epeösszehúzódást. Az epeköves betegek nagyon sok élelmiszerre egyénileg érzékenyek, amit csak megfelelő odafigyeléssel lehet kiszűrni, ugyanakkor számos olyan étel van, ami a legtöbbjüknél panaszt okoz, ilyenek pl. a káposztás, tejszínes, zsíros ételek, friss kelt tészták, valamint a gyümölcsök-zöldségek héját vagy hüvelyeseket tartalmazó fogások. Gyakran okoznak panaszt a nyersen elfogyasztott zöldségek is. Ezekre azonban szükség van a megfelelő rost-, vitamin- és ásványianyag-bevitel miatt, hámozással lehet javítani a tolerálhatóságukon. Az epe összehúzódását fokozzák a fűszeres, pirított hagymát, magyaros rántást tartalmazó ételek is, így ezeket ebben az időszakban el kell kerülni, olyan konyhatechnológiai eljárásokat javasolt alkalmazni, melyek a zsírszegény készítési módokat részesítik előnyben, ennek legegyszerűbb és legjobb módja a párolás, főzés, pürésítés.

Görcsroham utáni étrend

Nagy mennyiségű, fűszeres, zsiradékban gazdag étkezés hatására az epe görcsösen összehúzódhat, melynek hatására az epekövek felsérthetik az epehólyag nyálkahártyáját vagy a kisebb kövek az epevezetékbe juthatnak. Ha a kő a vékonybélbe jut és nem akad el az epevezetékben az is erős, görcsös fájdalommal jár. Ebben az időszakban az étrend fő célja az epehólyag nyugalmi helyzetének visszaállítása és fenntartása, az egész emésztőrendszer tehermentesítése, valamint a szervezet folyadék- és ásványianyag-szükségletének kielégítése. Éppen ezért az étrendnek a beteg állapotához kell igazodnia, fokozatosan kell bővíteni, azonban a görcsrohamot követő 12-24 órában csak folyadékfogyasztás megengedett, ami lehet a vízen kívül pl. gyengére főzött kamillatea is. Zöldségleves levével a hányással elvesztett ásványi anyagokat is pótolni lehet. Többnyire a rosszullét másnapjától el lehet kezdeni a szilárd tápanyagok bevezetését, néhány napig szigorúan zsírszegény formában, azonban a későbbiekben is a legfontosabb irányelv a zsírszegénység betartása, az újabb roham elkerülése céljából. Napi többszöri, kis mennyiségű táplálékfogyasztás javasolt, kezdetben napi 20-30 gramm zsírbevitellel, ami fokozatosan tovább bővíthető napi 50 grammra. Előnyösek a folyékony-pépes halmazállapotú ételek, mint pl. a sovány húsból készült leves, vizes burgonyapüré, főtt sárgarépa, párolt csirkemell.

Tilos fogyasztani nagy zsírtartalmú élelmiszereket (szalonna, tepertő, tejszín, tojássárgája), friss kelt tésztákat, nyers gyümölcsöket, szárazhüvelyeseket, nagyon rostos, puffasztó ételeket (kelkáposzta, fejes káposzta). Néhány nap alatt vissza lehet térni a nyugalmi időszak étrendjére.

Mintaétrend tünetmentes időszakban

Reggeli: Kamillatea, lágy tojás, reszelt sárgarépa, rozskifli

Tízórai: Almakompót, zabkeksz

Ebéd: Csontleves, Körtével töltött csirkecomb burgonyahabbal, ecetes céklával

Uzsonna: Banán, puffasztott rizs

Vacsora: Zöldségekkel együtt párolt citromos halfilé

 Vági Zsolt dietetikus