Nagyon sokan, különösen ha valami komolyabb betegség üti fel a fejét, megpróbálnak minden lehetséges módot a gyógyulásra. Természetesen jól van ez így, azonban sok könnyen elérhető egészségre vonatkozó információ okozhat még komolyabb egészségkárosodást. Érdemes tehát józan ésszel és megfontolva választani az elképesztő mennyiségű tanács közül. Ebben az írásban a rákgyógyításra ajánlott és sokak által követett makrobiotikus étrendet mutatom be szakemberszemmel. Mint minden étrendnek, természetesen ennek is van számos pozitív vonása, bizonyos részeit viszont fenntartással kell kezelni, különösen súlyosabb betegségek esetén.
A modern makrobiotikát George Oshawa és Michio Kushi dolgozták ki a tradicionális japán étkezés alapján. A makrobiotikus táplálkozás az ételek/élelmiszerek természetes formájában való fogyasztásának és az élelmiszerekben lévő méreganyagok elkerülésének kombinációjára épül a Zen-buddhizmussal összhangban.
Az étrend jellemzői
A makrobiotikus táplálkozásban a bélrendszert tekintik az emberi szervezet gyökerének, így az emésztőrendszer állapotának meghatározó szerepe van az egészség fenntartásában. Ettől a nyugati orvoslásban vallott elvek sem állnak messze, számos betegségre kihatással van pl. a bélflóra állapota. Az élelmiszereket a keleti filozófia egyik alapja, az anyagokat felépítő „energetikai” tulajdonságaik alapján jin és jang skálán helyezik el. A jin-jang energetikai egyensúlyt megőrző táplálkozásra kell törekedni, mert ez az étrend biztosítja legjobban az egészséget, hiszen a filozófia szerint az ember is akkor egészséges, ha ez a két pólus egyensúlyban van benne. Ha az étrend a jang típusú élelmiszerek javára tolódik el belső feszültség, ha pedig a jin típusú élelmiszerek kerülnek túlsúlyba koncentrációképesség és a memória romlása léphet fel. Ezen panaszok elkerülése érdekében a skála közepén elhelyezkedő élelmiszerekből javasolt az étrendet összeállítani. A jin-jang pár az élelmiszerek nátrium-kálium arányával is jellemezhető, de ennél lényegében többről van szó. A táplálék K-Na aránya 5:1 és 10:1 között legyen.
A fogyasztott ételek 50–60%-át a teljes értékű gabonafélék, emellett az étkezések 5–10%-át levesek, 20–25%-át zöldségek és 5–10%-át hüvelyesek és tengeri növények (főként algák) alkotják.
Alkalomszerűen fogyaszthatók a kisebb zsírtartalmú halak és tengeri élőlények, a gyümölcsök frissen, főzve vagy aszalt formában, valamint a pirított diófélék és olajos magvak, természetes fűszerek, ízesítők és nem aromás italok.
Nem fogyasztható tej, tejtermékek, tojás, cukor, alkohol, kávé, élesztővel készült ételek, ezért ezek étlapból való teljes körű eliminálása szükséges. Úgy tartják, hogy a hús nehezen emészthető, valamint emésztése során toxinok szabadulnak fel, amik a szervezet savasodásához vezetnek. A tej és tejtermékek is káros hatásuk miatt kerülendőek (1).
A makrobiotikus étrend egyik alappillére az őshonos és a mindig idénynek megfelelő nyersanyag-válogatás. Ez ellentétben áll a hazai makrobiotikus receptek nyersanyag-felhasználásával, hiszen számos hazánkban nehezen beszerezhető, japánban gyártott élelmiszert sorolnak fel. Az ételkészítéshez szükséges eszközök felhasználhatósága is korlátozott: kizárólag fa, üveg és rozsdamentes acél alkalmazható főzéshez. Ételkészítési módok közül a dinsztelés és blansírozás a két fő konyhatechnikai eljárás (2).
Oshawa a táplálkozás hét szintjét különbözteti meg, ami -3-tól +7-ig terjed. A 7. szint kizárólag gabonafélékből áll, amelyet betegség fellépése esetén és a makrobiotikus étrendre való áttéréskor javasol. Az egészség helyreállítására és megtartására az 1–6. szint alkalmas, amelyekben folyamatosan bővül a fogyasztható élelmiszerek köre. Továbbá elmélete, hogy a szervezet önállóan állít elő C-vitamint, ha a felvett táplálék C-vitamin-tartalma elégtelen (3). Ez az állítás ellentétben áll a legkorszerűbb ismereteinkkel.
A makrobiotikus étrend előnyei
Az étrend állati zsírban szegény, így nem tartalmaz koleszterint és telített zsírsavakat. Ennek nagy szerepe van a szívbetegségek és érrendszeri betegségek megelőzésében. Rostban gazdag, cukorban, konyhasóban és hozzáadott zsiradékban szegény, a természetes ételek fogyasztására épül, és nagy hangsúlyt fektet a kiegyensúlyozott, mértéktartó táplálkozásra. Ez a kockázatcsökkentő táplálkozás számos betegséget megelőz, többek között a magas vérnyomás, elhízás, 2-es típusú diabetes és a daganatos betegségek kialakulásának megelőzésében játszik szerepet.
A makrobiotikus étrend hátránya
A makrobiotikus étrend betartásának számos nehézsége van. Nem egyszerű az alapanyagok beszerzése, valamint a főzési technikákat is el kell sajátítani, hogy az ételek ne legyenek egyhangúak és az energetikai (jin-jang) egyensúlyt is biztosítani lehessen, ami az európai ember számára teljesen idegen fogalom. A növényi eredetű táplálékok energiatartalma kicsi, ajánlott az étrend kiegészítése olajos magvakkal és növényi olajokkal a megfelelő energiatartalom fedezése érdekében. A növények fehérjetartalma inkomplett, az esszenciális aminosavak megfelelő mennyiségének bevitele fedezhető kizárólag növényi forrásokból is, amennyiben az étrend összeállítója megfelelő ismeretekkel rendelkezik. A növényi fehérjék felszívódása és hasznosulása kevésbé jó mint az állati eredetű forrásoké, kizárólagos fogyasztásuk alultápláltságot eredményezhet. Az étrend alapvetően tej és tejtermékmentes. Mivel hazánkban ez a leggyakoribb kalciumforrás, a kalciumbevitel is hiányt szenvedhet, a növényi eredetű táplálékok kis kalciumtartalma, valamint az élelmi rostok kalciumfelszívódást gátló hatása miatt, ennek következtében csontritkulás alakulhat ki. Az étrend vitaminokban és ásványi anyagokban hiányos. Vastartalma nem kielégítő, a növényi eredetű vasforrások hasznosulása rosszabb, mint az állati eredetű vasé, valamint C-vitamin-hiány és a gabonafélék korpájában lévő fitátok is rontják a felszívódást, mert a vassal oldhatatlan komplexet képeznek. Az étrend nem tartalmaz B12-vitamint. E vitamint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, hiányában vérszegénység alakulhat ki.
Több holland tanulmány is kimutatta, hogy a makrobiotikus táplálkozás tápanyaghiányhoz vezet, ami különösen gyermekek körében kifejezett. E különleges étrendet folytató anyák anyatejében szignifikánsan kevesebb B12-vitamint, kalciumot és magnéziumot tudtak kimutatni. A makrobiotikusan táplált gyermekek körében lassult növekedés, és a nemi érés kitolódása figyelhető meg, valamint zavart szenved a beszédkészségük. A gyermekek 55%-ának rachitis tünetei jelentkeztek (4, 5, 6). Ezen okok miatt több országban is a gyermekek kizárólagos makrobiotikus étrenddel történő táplálása bűncselekménynek számít.
Speciális makrobiotikus ételek
A nituke idényjellegű zöldségből készül, a megmosott zöldségek olajon pirított, majd nagyon kevés vízzel párolt, szójaszósszal ízesített étel, mely akkor lesz teljesen kész, amikor a folyadék teljesen elpárolgott róla.
A tempura teljes őrlésű és durum liszt keverékéből készült sűrű, hideg palacsintatésztába mártott idényjellegű zöldségfélék keveréke, melyet forró étolajban kell kisütni.
A dietetikus tanácsa
A makrobiotikus étrend célja az egészségmegőrzés és a daganatos betegségek megelőzése lenne, azonban a szigorúan szabályozott élelmiszerek köre és a csekély folyadékfogyasztás következtében hosszú távon számos egészségi problémához vezethet. A tradícionális étrend szélsőséges, nem felel meg az egészséges táplálkozás alapelveinek, követése sem egészséges, sem beteg egyén számára nem ajánlott, csecsemő és kisgyermek számára tilos. Megjegyzendő azonban, hogy egyes elemeit érdemes beépíti a táplálkozásunkba, pl. a gyakori zöldség-, gyümölcs- és teljes értékű gabonafogyasztást, a kisebb ételmennyiségek fogyasztását stb. a szigorú szabályok átvétele nélkül, hiszen pont ezek miatt lesz az étrend követése kockázatos.
Irodalomjegyzék
1. A makrobiotika. URL: http://www.makrobiotika.hu/ (2013-01-18)
2. Makrobiotik als Krebs-Prävention. URL: http://www.zentrum-der-gesundheit.de/makrobiotik.html (2013-01-18)
3. Makrobiotik. URL: http://de.wikipedia.org/wiki/Makrobiotik (2013-01-18)
4. Leitzmann, C. – Keller, M. – Hahn, A.: Alternative Ernährungsformen. Stuttgart: Hippokrates, 2005.
5. van Staveren, D.: Macrobiotic nutrition and child health. Am. J. Clin. Nutr., 1994. 59: 1187–1196.
6. Lentze, M. J.: Vegetarische Ernährung und Außenseiterdiäen im Kindesalter. Monatsschr. Kinderheilkd., 2001. 149: 19–24.
(kép forrása: internet)