A dietetikus szerepe az otthonápolásban
Hartmann Eszter, dietetikus

„Extrém betegség kezelésére extrém kezelési módok szükségesek.”
      /Hippokratész/

A diéta görög eredetű szó és tágabb értelemben szabályozott életmódot jelentett. Ma szűkebb értelemben gyógyélelmezést értünk alatta. A dietetikus szerepét akkor tudjuk megfelelően értelmezni, ha a diéta szó fogalmának eredetéhez, a szabályozott életmód jelentéstartalomhoz térünk vissza. A dietetikus táplálkozástudományi szakember, egészséges és beteg egyének számára megfelelő táplálkozási útmutatást nyújt egészségügyi intézményekben, közétkeztetésben; társadalmi szerepe jelentős a prevenció, egészségmegőrzés, egészségtudatos nevelés terén is. Magyarországon négy éves egészségügyi alapképzés keretében oktatják a dietetikusokat, majd lehetőségük van mesterképzés keretében táplálkozástudományi szakembernek tanulni, ma ezen a területen ők a legmagasabban képzett szakemberek. Azonban azt nem felejthetjük el, hogy a helyes táplálkozás a prevenciónak „csak” egy szelete, ahogyan a gyógyításban is nem az egyedüli, de nem is nélkülözhető eszköze a páciens gyógyításának illetve a jobb életminőség és az állapotromlás megakadályozásában.
A dietetikus helye és szerepe már több helyen elismert, de még számos területen nem veszik figyelembe alkalmazásának szükségességét. A teljességhez hozzátartozik, hogy az adott területen, alapellátásban vagy szakterületen dolgozó szakemberek egy része ezt már felismerte, de az alkalmazhatóság financiális hátterének megteremtése nélkül még csak elszórtan fordul elő pl.: az alapellátásban, az otthonápolásban, a szakambulancián dietetikus rendszeres foglalkoztatása. A szakemberek széles körét magában foglaló team növeli a gyógyítás hatékonyságát, ami rövid távon a beteg elégedettségének növekedésében, hosszabb távon a betegségre fordított kiadások csökkenésében is megnyilvánul.
Az otthoni ellátás minden esetben a beteg vagy a hozzátartozó kérésére kezdődik meg, mindig együttműködésre törekedve a kórházi kezelőorvossal és a háziorvossal. A gondozás során a betegek az otthonukban részesülhetnek olyan ellátásokban, melyeket egyébként hagyományosan a kórházban kapnának meg (gyógyszerbeállítás, katéterezés, seb és felfekvés kezelése, folyadékpótló infúzió, gyógytorna).

Dietetikus az otthonápolásban
Kapcsolatfelvétel

• A koordinátor megadja a beteg elérhetőségét, tájékoztatást nyújt a beteg állapotáról.
• Bemutatkozás, tájékozódás:
• beszélgetés a beteggel,
• beszélgetés a hozzátartozóval,
• zárójelentések, leletek áttekintése,
• további látogatások időpontjának, teendőinek megbeszélése;
• Az elrendelő orvos/javaslattevő orvos és a koordinátor tájékoztatása.

Kapcsolattartás

• Táplálkozási problémák megbeszélése,
• Tanácsadás étrendi kezelésekhez pl.:
• szájszárazság,
• szájgyulladás, nyelőcsőgyulladás,
• íz érzés és szagérzékelés megváltozása,
• nehezített nyelés,
• hányinger, hányás,
• székrekedés,
• hasmenés,
• bélelzáródás,
• Konyhatechnikai eljárások bemutatása,
• Tápszerek, étrend-kiegészítők szerepe, beszerzése.

Kapcsolat lezárása

• Ideje:
• 2–6 alkalom után,
• Módja:
• Közös megegyezéssel,
• Nyitott kaput hagyva,
• Együttérzéssel.
• Dokumentációs kötelezettség:
• Ápolási dokumentáció.

Minden esetben szükséges bizonyos időszak után a dietetikus által végzett személyes kontroll. Szükség és igény szerint összetett diétánál egy alkalommal a hozzátartozóval történő közös vásárlás, főzés. Idősek illetve egyedül élőknél, ha az étkezés szociális gondozók segítségével központi helyről történik, akkor a készétel megfelelő élelmiszerekkel, nyersanyagokkal, dúsított termékekkel és étrend-kiegészítőkkel való kiegészítésének megismertetése és használata.

Az otthoni szakápolás

• Az otthoni klinikai táplálás a terápia részeként kezelendő, a specifikus kezelési terv része.
• Minden esetben orvosi indikáció alapján végezhető szakfeladat, amelyet a háziorvos és a kezelőorvos szakmai irányítása alapján, dietetikus segítségével, megfelelően képzett szakápoló végezhet.
• Az ellátás feltétele, hogy a gondozást végző otthonápolási szolgálatnak a protokollban (Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. A betegségekhez társuló alultápláltság megelőzése és kezelése klinikai táplálás terápiával. Enterális szonda-táplálás) szereplő tevékenységek szakmai eljárási leírásaival rendelkeznie kell.
• A táplálást a beteg szükségleteinek pontos meghatározásával és annak megfelelően, a szakma szabályainak betartásával kell végezni.
• A táplálás felépítése a protokoll leírásai szerint, a háziorvossal, dietetikussal történt konzultáció alapján történhet.

Felhasznált irodalom
1. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. A betegségekhez társuló malnutrició megelőzése és kezelése mesterséges táplálás terápiával. Enterális szonda-táplálás.
2. Barna M. (szerk.): Táplálkozás-Diéta, 1996, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest.
3. Kun J., Bodrogi S., Csernai K.: A dietetikus szerepe az otthoni hospice ellátásban című előadás, mely elhangzott a MHPE VIII. Kongresszusán Szegeden, 2008. április 25-26-án.