Kiváltó tényezők

Néhány stresszor nagyszámú embert érint – ilyenek a háborúk, a nukleáris balesetek és a földrengések, vagy akár a felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például közösségi közlekedés, munkavégzés). Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) betegség.
A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan és megjósolhatatlan események, a történések, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.

1. Traumatikus események: Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak, a harmadik szakaszban szorongani kezdenek.
2. Befolyásolhatóság: Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy személy mennyire befolyásolható egy esemény által, és ezt hogyan éli meg.
3. Bejósolhatóság: Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni.
4. Próbatételek: Például a vizsgák az iskolában.
5. Belső konfliktusok: A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő:
a. Függetlenség vagy függőség: szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat. A saját lábunkon való megállás az érettség jele.
b. Intim kapcsolat vagy magány: Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség.
c. Együttműködés vagy versengés: A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése.
d. Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása: Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség.

A szervezet reakciói a stresszre

Érzelmi válaszok
Szorongás: ezalatt értjük a félelem, feszültség és a rossz előérzetet. Ha az ember olyan eseményen megy keresztül, mely meghaladja a szenvedés egyéni tűréshatárát, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban.
Harag és agresszió: a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció–agresszió hipotézis szerint egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.
Fásultság és depresszió

Kognitív károsodások
Stressz által kiváltott érzelmi reakción túl gyakran mutatnak kognitív károsodást is. A magas emocionális túlfűtöttség zavarhatja az információfeldolgozást. A stressz hatására fellépő kognitív károsodások azt eredményezik, hogy az emberek mereven ragaszkodnak céltalan viselkedésmintáikhoz, mivel képtelenek alternatív mintákat mérlegelni.

Fiziológiai stresszreakció
A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (például veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így az izmok cukorfelhasználása, a májnak pedig a cukorbontása növekszik. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a vérnyomás. A nyáltermelés és az orrnyálkahártya váladékozása, illetve a bélperisztaltika csökken. A száj kiszárad, endorfinok választódnak ki. E fiziológiai változások a szimpatikus idegrendszer és a mellékvese aktivációjából fakad. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely adrenalin és noradrenalin hormonokat választ ki a véráramba. Ezek együttes hatása felelős a felsorolt válaszreakciókért.

A stressznek önmagában nincs táplálkozásterápiája, viszont a megfelelő kezelések jól kiegészíthetők helyes táplálkozási szokásokkal.

A hazai egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlások alapelvei mellett az alábbi étrendi változtatások és kiegészítések szükségesek a nagy/tartós stresszben élőknél:

1. Megfelelő mennyiségű szénhidrátfogyasztás
A naponta rendszeres fogyasztott összetett szénhidrátok serkentik a triptofán nevű aminosav felszívódását, ami a szervezetben szerotoninná alakul, így elősegítve a megfelelő kedélyállapot fenntartását.

2. Optimális kalcium- és magnéziumbevitel
A stressz által fokozódik a test izomtónusa, növekszik annak feszülése. A megfelelő mennyiségű kalcium és magnézium fogyasztása segít az izomfájdalmak csökkentésében.

3. Bőséges B-vitamin-fogyasztás
A B-vitaminok, különösen a B6-vitamin, szükségesek a szénhidrátok energiává alakításához és a megfelelő idegrendszeri működéshez. A B6-vitamin három fontos agyi ingerületátvívő anyag termelésében is részt vesz (szerotonin, dopamin, melatonin).

4. Nagy mennyiségű C-vitamint és cinket tartalmazó étel fogyasztása
A stressz gyengíti az immunrendszer működését. A C-vitaminban és cinkben gazdag ételek javítják az immunfunkciókat, ezáltal kiküszöbölnek még egy stresszfaktort, a betegséget.

5. Nagy antioxidáns-tartalmú étrend kialakítása
Az antioxidánsok megvédik a sejteket a stressz során kialakuló szabad gyököktől, ezáltal csökkentik számos társbetegség kialakulásának kockázatát.

(kép forrása: www.thecherryshare.com)