Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

Magyarországon több mint kétszázezer ember él Alzheimer-kórral, a nyolcvan év feletti lakosság több mint 20%-át érinti, míg kilencven év felett minden második személyre jellemzőek a tünetek. A lassú szellemi hanyatlás hátterében legalább 70%-ban az Alzheimer-kór áll.

Amit az Alzheimer-kórról tudni kell
Összefoglalóan az időskori szellemi hanyatlásnak, szaknyelven demenciának nevezik az életkor későbbi szakaszában jelentkező, az intellektuális képességek és az emlékezőképesség lényeges csökkenésével járó állapotot. Ebben a folyamatban három betegből legalább kettőnél felfedezhetőek az Alzheimer-kór bizonyos tünetei.
Az agyban több olyan központ van, ami kifejezetten a memóriáért és a tanulásért felelős. Ebben a kórban ezeken a területeken fehérje-lerakódások jönnek létre az idegsejteken. Ezt úgy lehet elképzelni, mint ahogy a fogainkra is az étkezés során plakkok rakódnak le, azonban azok eltávolíthatók fogmosással. Az agyban lerakódott fehérjeplakkok azonban nem befolyásolhatók a tudomány mai állása szerint, s ottlétük megváltoztatja az agyi ingerületátvivő anyagok mennyiségét – különösen az acetilkolinét –, ezáltal az idegsejtek közötti kommunikáció zavart szenved, ami az idegsejtek pusztulásához vezet. Ez a kommunikációs zavar alakítja ki a kórra jellemző tüneteket. A folyamat teljes oka nem ismert, azonban az már bizonyított, hogy több hatás együttes jelenléte kell a betegség kialakulásához.

A betegség felismerése
A betegség nagyon lassan alakul ki, szinte észrevehetetlenül, legtöbben a kezdeti szakaszban az idősebb kor normális velejárójának tekintik a nagyobb feledékenységet, az Alzheimer-kórban azonban folyamatos lassú súlyosbodás jellemző. Előrehaladott állapotban a rossz emlékezőképesség mellett a hétköznapi szellemi teendők is károsodnak, az érintett személy rosszul ítéli meg a dolgokat, elfelejt számolni, olvasni, térben és időben tájékozódni. Egyes esetekben a beszédkészség is romlik, azonban gyakori az, hogy az akár 40–50 éve minden nap rutinosan elvégzett teendőket is teljesen elfelejtik, például hogy hogyan kell elkészíteni egy ételt, amit több százszor megfőztek. A szellemi hanyatlás mellett érzelmi és hangulati változások is társulnak, nagyon gyakori a depresszió is. A betegség végső stádiumában a korábbi személyiség és viselkedés teljesen megváltozik, és a betegség a mozgásért felelős agyi központokat is eléri, ezáltal a beteg teljes ápolásra szorul. Előfordulhat, hogy ez a folyamat akár 20 évig is tarthat. Nagyon fontos, hogy a betegség első jeleinél megfelelő kivizsgálással elkülönítsék a hasonló tüneteket produkáló betegségektől pl. az agyi érelmeszesedéstől, hiszen ma már több olyan gyógyszer létezik, ami a folyamatot lassítani tudja, a tüneteket enyhíti, azonban gyógyítani nem tudják még a betegséget.

A betegség megelőzése
A betegséggel foglalkozó kutatók szerint a tényleges megelőzésre nincs lehetőség, azonban összefüggéseket találtak arra, hogy az egészséges érrendszer, megfelelő vérnyomás, optimális koleszterinszint csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, de legalább a tünetek kialakulását és az előrehaladást lassítják. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a betegség kialakulásában vagy a tünetek megjelenésében a táplálkozásnak is szerepe van. A kutatások rávilágítottak, hogy egyes gyógyszernélküli terápiás lehetőségek segítenek a memória megmentésében. Ide tartoznak a táplálkozással bevihető vitaminok, antioxidánsok, ásványi anyagok, flavonoidok stb. Ugyanakkor egyre széles körben terjednek a recept nélkül kapható memóriajavító készítmények, melyek hatásai kétségesek, illetve nem minden esetben bizonyítottak. A megelőzés hármasa a napi szinten folytatott szellemi és testi aktivitás, valamint a megfelelő táplálkozás.

Az Alzheimer-kór és a táplálkozás
Az Alzheimer-kór elkerülésére irányuló törekvések esetében nem sokban különbözik az egészséges táplálkozás közismert kritériumaitól. A legfontosabb a keringési rendszert kímélő – szívbarát – étkezés, ugyanis a memóriazavarok hátterében gyakran 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegségek, valamint érrendszeri betegségek húzódnak meg, melyek az erek elzárásával és az agyi véráramlás lassításával „működnek közre” a mentális hanyatlás folyamatában. A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata az agyi kiserek betegségével jól ismert tény. Az étrend összeállítása során célszerű az egyensúlyra törekvés, így az elegendő mennyiségű vitamin, ásványi anyag, nyomelem és fehérje bevitelével, valamint a túlságosan zsíros élelmiszerek kerülésével, illetve az ómega-6- és az ómega-3-zsírsavak megfelelő arányú fogyasztásával a krónikus betegségek kialakulásának kockázata és a szellemi leépülés esélye egyaránt csökkenthető. Ha egy teljes táplálkozási rendszert kellene megítélni az Alzheimer-kór és a szellemi leépülés megelőzésében, akkor a mediterrán jellegű étrend bizonyul a legjobbnak. A köztudottan szívvédő étrend a dél-európai népek természetes táplálkozása, jellemzően sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, gabonát, telítetlen zsírsavat (például olívaolaj), sok halat, de nagyon kevés húst tartalmaz.

Egyes tápanyagok a megelőzésben
A C- és az E-vitamin, a flavonoidok, valamint a sárgarépában található béta-karotin vagy a paradicsomban nagyobb mennyiségben előforduló likopin és a többi antioxidáns elengedhetetlenek az anyagcsere melléktermékeként képződő szabad gyökök megkötésében. Az antioxidánsok hiánya esetén olyan stressz-állapot alakul ki a sejtekben, ami kedvez az Alzheimer-kórnak is.
A vizsgálatok azt az eredményt hozták a két fő antioxidáns vitaminunkkal (C- és az E-vitamin) kapcsolatban, hogy külön-külön fogyasztva sokkal kevésbé hatékonyak, mint együttes jelenlétük az étrendben. Megállapították, hogy a C-vitamin fokozza az E-vitamin előnyös hatását, mert regenerálja az oxidatív stresszel megküzdő oxidált E-vitamint. C-vitaminban gazdagok a zöld leveles növények és citrusfélék, jó E-vitaminforrás a tojás, a hidegen sajtolt növényi olajok és a csírák.
A B1-vitamin a koncentrációért és az emlékezetért felel, forrásai a teljes értékű gabonafélék, sovány húsok, hüvelyes növények. A B2-vitamin az anyagcsere-folyamatok szabályozásában vesz részt, főként a tejtermékek, húsok, zöldségfélék tartalmazzák. A B6-vitamin az egészséges szellemi funkciók megőrzését segíti elő, fő forrásai a máj, a húsok, az olajos magvak és a tejtermékek. A B12-vitamint úgy hozták összefüggésbe az időskori szellemi hanyatlással, hogy jellemzően hiányt szenvednek a érintett idősek ebből a vitaminból.
Már a csekély vashiány is ronthatja a nők koncentrálóképességét és memóriáját. A vashiány és a mentális teljesítmény kapcsolatát egy amerikai egyetem kutatócsoportja vizsgálta. A vizsgálatba fiatal, 35 év alatti nőket vontak be, akik egy mentális teljesítményt – figyelmet, memóriát, tanulási képességet – mérő számítógépes tesztet töltettek ki. Ezután a kutatás négy hónapja során a résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport nagy mennyiségű vasat kapott, a másik nem. A kutatás végén a kognitív tesztet megismételték. Az első tesztet a vashiányban nem szenvedők vagy csak csekély vashiánnyal küzdők ugyanannyi idő alatt töltötték ki, a vashiányosok azonban lényegesen rosszabbul teljesítettek. A kórosan vérszegények rosszabbul teljesítettek a nem vashiányosakhoz képest, valamint ők hosszabb időt töltöttek a teszt kitöltésével is. A kutatás végére a kiegészítő készítmények segítségével a nők vasszintje az egészséges értékek körül mozgott. A tesztek a mentális teljesítmény javulását mutatták. A vas – a vér oxigén és széndioxid szállítása mellett – fontos szerepet játszik a kognitív képességek terén is.

Időskori étvágy
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyedüllét, az ingerszegény környezet, valamint az időskori depresszió növeli a demencia kialakulásának esélyét. Időskorúaknál figyelembe kell még venni az öregedéssel járó kedvezőtlen hatású tényezőket is, mint például az éhség- és szomjúságérzet gyengülése, a különféle betegségek negatív hatásai, a tápanyagok felszívódásának csökkenése, az emésztés romlása. Szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy a szellemi leépülésben szenvedő étvágya gyakran romlik, fogyni kezd, ami további folyamatokat katalizál, így ilyen szempontból megközelítve is nagyon fontos a táplálkozás.

Összefoglalás
Természetesen a táplálkozás önmagában nem menti meg az agyat a mentális leépüléstől az Alzheimer-kórban, azonban a fiatal korban elkezdett, megelőző jellegű, egészséges táplálkozás szinte minden időskori betegség előfordulását csökkenteni képes. Gondoljunk bele, több száz olyan kórképről van szó, amit a helyesen összeállított étrend távolabb tud tartani tőlünk, s az egészséges falatokkal remélhetőleg élethosszig megőrizhetjük az egyik legfontosabb részünket, az emlékezetünket, s ezáltal önmagunkat.

Fontos tápanyagok az egészséges memóriáért